1. Mi a felszámolási eljárás?

    A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetésére szolgáló eljárás. Célja a hitelezők kielégítése törvényben meghatározott módon. A felszámolási eljárás az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján, illetve hivatalból folytatható le. A felszámolási eljárás keretében a felszámoló az adós vagyonát árverés. Az értékesítés árverésen, nyilvános pályázat útján, vagy a jogszabály által meghatározott esetekbe egyéb nyilvános formában történhet. Azon vagyonértékesítéseket, amelyek tekintetében a jogszabály árverés, illetve nyilvános pályázat útján történő értékesítést ír elő, az EÉR felületén kell lefolytatni.

  2. Ki lehet értékesítő?

    Az EÉR-be értékesítőként a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett, a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (6a) bekezdése alapján a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban még közreműködő felszámoló szervezet léphet be. A értékesítők részéről belépni jogosult személyek körét és a belépésük módját az EÉR Felhasználói Szabályzata határozza meg.

  3. Ki lehet licitáló?

    A licitáló a nyilvános értékesítési eljárásban (árverés vagy értékesítési pályázat) részt vevő licitáló vagy pályázó (a továbbiakban együtt: licitáló). A licitálónak az EÉR felületén regisztrálnia kell, melynek során ki kell töltenie az elektronikus űrlapot az adatairól. A licitálónak a licitálók nyilvántartásába történő első felvétele alkalmával 7000 forint összegű regisztrációs díjat kell fizetnie. A licitáló az értékesítésben személyesen, vagy törvényes képviselője, illetőleg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti meghatalmazottja útján vehet részt. A meghatalmazást az értékesítőnél minden önálló értékesítési eljárásban igazolni kell. A licitálóként történő részvétel feltétele a regisztráció során a Felhasználói Szabályzat elfogadása és az értékesítéssel, valamint az elektronikus árveréssel összefüggő jogszabályi feltételek tudomásul vétele.

  4. Hogyan licitálhatok más nevében?

    Más személy nevében is van mód a licitálásra. Amennyiben a licitáló más személy nevében kíván licitálni, úgy fel kell töltenie az EÉR felületére a képviseleti jogosultságát igazoló dokumentum (pl. meghatalmazás) szkennelt változatát. Meghatalmazotti képviselet esetén a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A közokiratra, illetve a teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195-196. §-ai tartalmazzák. A feltöltött dokumentum tartalmi és formai kellékeinek meglétét az értékesítő ellenőrzi.

  5. Kik az értékesítésből kizárt személyek?

    Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő), az említett szervezetek tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója), vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja, a felszámolóbiztos, valamint az előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója, továbbá az említettek többségi befolyással rendelkező gazdálkodó szervezete tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet. Az értékesítés során - kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását - nem szerezhet tulajdont olyan személy vagy szervezet sem, aki vagy amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja.

    Az értékesítés során nem szerezhet tulajdont az a személy, illetve az a szervezet, amelynek képviselője a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy a nyilvántartó szerv bevonásával lefolytatott ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából a felszámolóbiztos köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni.

  6. Mi az árverés az EÉR-ben?

    Az árverést az értékesítő árverési hirdetménnyel tűzi ki, melyet az értékesítést megelőzően a Cégközlönyben közzétesz, majd a közzétett árverési hirdetménnyel azonos tartalmú értékesítési hirdetményt az EÉR felületén is létrehozza. Az árverés keretében az értékesítő megjelöli a kikiáltási árat, illetve az értékesíteni kívánt vagyon becsértékét is. Az árverés az értékesítő által megadott kikiáltási árról indul. Az elsőként licitálónak legalább a kikiáltási árral megegyező ajánlatot kell tennie, a soron következő licitálók pedig az aktuális árnak legalább a licitlépcsővel megnövelt összegétre tehetnek ajánlatot. A licitlépcső mértékét az értékesítő határozza meg az árverési hirdetményben. A licitálás során az ajánlatokat ötezer forintra kerekítve kell megtenni. Az árverés az árverési hirdetményben meghatározott ideig tart. A megtett ajánlatához a licitáló kötve marad, azt nem vonhatja vissza és nem módosíthatja, magasabb összegű új ajánlat tételére azonban lehetősége van. Az árverést az nyeri, aki a licit lezárása előtt a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot teszi.

  7. Mi a nyilvános pályázat EÉR-ben?

    A nyilvános pályázat keretében végzett értékesítés során az értékesítő a pályázati felhívásban az értékesíteni kívánt vagyon irányára mellett további feltételeket határozhat meg, melyek fennállását az érvényes pályázat feltételéül szabhatja. Az értékesítő a pályázati felhívást a Cégközlönyben teszi közzé, majd a közzétett pályázati felhívásnak tartalmilag megfelelő értékesítési hirdetményt az EÉR felületén is létrehozza. A pályázatokat elektronikus úton lehet benyújtani az EÉR felületén, melyek tartalma a pályázat ajánlattételi határidejének lejártáig nem ismerhető meg. A pályázatbontást követően az értékesítő megvizsgálja, hogy a benyújtott pályázatok megfeleltek-e az értékesítési hirdetményben meghatározott feltételeknek, továbbá minden érvényes pályázatot értékel a részletes pályázati feltételekben meghatározott módon. Az értékesítő felállítja a licitálók közötti sorrendet, és megállapítja, hogy a jogszabályi előírások alapján szükséges-e online ártárgyalást tartani, elővásárlásra jogosult személyt megkeresni, vagy más eljárási cselekményt végezni.

  8. Mi az árverési előleg?

    Az értékesítő adott árverésen történő részvételt árverési előleg előzetes megfizetéséhez kötheti. Ingatlan árverezése esetén az árverési előleg megfizetése kötelező, ingatlanra ugyanis csak az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámoló részére befizeti. Az értékesítési eljárás során kizárt, valamint a nem nyertes licitálók részére az értékesítő a megfizetett árverési előleget visszautalja. Ha az árverés eredménytelen, az árverési előleg teljes összegét az eredménytelenség megállapításától számított 8 munkanapon belül valamennyi árverező részére vissza kell utalni. Ha az árverés eredményes, az árverési előleget az árverés nyertesénél a vételárba be kell számítani, a többi árverezőnek pedig az árverési előleg teljes összegét az eredményhirdetés napjától számított 8 munkanapon belül vissza kell utalni. Ha azonban a szerződés az árverés nyertesének érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, vagy az árverés nyertese a vételárat az előírt határidőben nem fizeti meg, az árverési előleget elveszíti, a felszámoló ezt az összeget az értékesítési bevétel részeként számolja el.

  9. Mi az ajánlati biztosíték?

    Az értékesítő adott nyilvános pályázaton történő részvételt ajánlati biztosíték előzetes megfizetéséhez kötheti. Az ajánlati biztosíték összegét a következők figyelembe vételével kell megállapítani:

    • 10 millió forintnál alacsonyabb összegű irányár (becsérték) esetén annak legfeljebb 5%-a,
    • 10 millió forint vagy annál magasabb összegű irányár (becsérték) esetén 10 millió forint irányár (becsérték) után annak legfeljebb 5%-a, az afeletti összeg után pedig annak legfeljebb 3%-a,
    • 1 Milliárd forint vagy annál magasabb összegű irányár (becsérték) esetén az 1 Mrd forint becsérték után annak legfeljebb 3%-a, az afeletti összeg után pedig annak legfeljebb 1%-a.
    • Több vagyontárgy együttes értékesítése esetén az ajánlati biztosíték mértéke a vagyontárgyak együttes irányára (becsértéke) alapján állapítandó meg.

    Ha a pályázati eljárás eredménytelen, az ajánlati biztosíték teljes összegét az eredménytelenség megállapításától számított 8 munkanapon belül valamennyi pályázó részére vissza kell utalni. Ha a pályázati eljárás eredményes, az ajánlati biztosítékot a nyertes pályázónál a vételárba be kell számítani, a többi pályázónak pedig az ajánlati biztosíték teljes összegét az eredményhirdetés napjától - ártárgyalás esetén az ártárgyalás eredményhirdetése napjától - számított 8 munkanapon belül vissza kell utalni. Ha azonban a szerződés a nyertes pályázó érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, vagy a nyertes pályázó a vételárat az előírt határidőben nem fizeti meg, vagy a Cstv. 49/A. § (4) bekezdés szerinti ajánlatot tevő pályázó a felszámoló által elrendelt ártárgyaláson neki felróható okból nem vesz részt, vagy a már megtett ajánlatától visszalép, az ajánlati biztosítékot elveszíti, a felszámoló ezt az összeget az értékesítési bevétel részeként számolja el. Az értékesítési eljárás során kizárt, valamint a nem nyertes licitálók részére az értékesítő a megfizetett ajánlati biztosítékot visszautalja.

  10. Hogyan tudok regisztrálni?

    A licitálónak a regisztrációs célú első bejelentkezésekor elektronikus űrlapot kell kitöltenie, amelyen meg kell adnia az azonosítására szolgáló adatokat. A licitáló felhasználói neve a regisztráció során megadott elektronikus levelezési cím. A licitálónak az értékesítési rendszer számára jelszót is meg kell adnia. A jelszó megváltoztatható. A licitáló a felhasználói neve és a jelszava magadásával léphet be a rendszerbe és végezhet eljárási cselekményeket. A licitálónak a regisztrációs során nyilatkoznia kell a Felhasználói Szabályzat elfogadásáról, továbbá a megadott adatok valódiságáról, és vállalnia kell, hogy az adataiban bekövetkező változást haladéktalanul bejelenti.

  11. Hogyan és kinek tudok üzenetet küldeni az EÉR-ben?

    Az értékesítő a licitálóval az EÉR felületén keresztül érintkezik a licitálás lezárásáig, ezeket az üzeneteket a rendszer rögzíti (naplózza) és archiválja. Az értékesítő részére egy adott értékesítési eljárással kapcsolatban az értékesítési eljárás oldalán kialakított felületen lehet üzenetet küldeni. Amennyiben az EÉR működésével kapcsolatban technikai segítségnyújtásra van szüksége, vagy a rendszerrel és annak továbbfejlesztésével kapcsolatban javaslata van, úgy az ezzel kapcsolatos megkeresést az levelezési címre küldheti meg.

  12. Mi a tenderfüzet?

    A tenderfüzet az értékesítendő vagyoni elemeket és azok jellemzőit bemutató összefoglaló jellegű tájékoztató. A tenderfüzetet a betekintők és a licitálók ingyenesen megtekinthetik, illetve letölthetik, az értékesítő a megtekintésért és a letöltésért nem számolhat fel költségtérítést.

  13. Mi a részletes tenderfüzet?

    Az értékesítő a nagy értékű, sok vagyonelemet tartalmazó cégvagyon értékesítése esetén részletes tenderfüzetet készíthet és tölthet fel az EÉR felületére, amely tovább részletezi az értékesítési hirdetményben és a tenderfüzetben foglaltakat. A részletes tenderfüzet megtekintését és letöltését az értékesítő költségtérítéshez kötheti. A részletes tenderfüzet megvásárlása a licitálásnak nem feltétele, licitálni (pályázatot benyújtani) a részletes tenderfüzet megrendelése, igénylése nélkül is lehet.

  14. Mi az automatikus levédett ajánlat?

    Az automatikus levédett ajánlat egy olyan licitálási módszer, amely az elektronikus árverések esetén a licitálók tevékenységének megkönnyítését és kényelmessé tételét szolgálja. Az automatikus levédett ajánlat esetében a licitáló megadhatja azt a maximális összeget (levédett ajánlat), amelyet hajlandó fizetni az adott cégvagyonért vagy vagyontárgyért. A számítógépes rendszer ezt követően vételi ajánlatot generál a licitáló nevében, amelynek összege megegyezik a minimálárral, illetőleg a licitlépcső értékével megnövelt aktuális árral. Az ajánlat felüllicitálása esetén, a rendszer a licitáló nevében a licitlépcső összegével növelt árajánlatot ad egészen addig, amíg a megajánlandó összeg nem lenne nagyobb a licitáló által beállított maximális összegnél. A levédett ajánlatként megadott összeget a licitáló nem vonhatja vissza, illetve nem módosíthatja. Amennyiben azonban a levédett ajánlatként megadott maximális összeget is felüllicitálják, lehetőség van arra, hogy a licitáló a korábban megadott összegnél magasabb összeget adjon meg.

  15. Mi az ártárgyalás?

    Pályázati úton történő értékesítés esetén, amennyiben több közel azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) ajánlat érkezik, az értékesítő haladéktalanul köteles az említett pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani. Ártárgyalás esetén az addig megtett pályázati ajánlatok automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb árajánlat tehető. Az online ártárgyalás során alkalmazott licitlépcső legkisebb és legnagyobb értéke az EÉR rendelet 22. § (4) bekezdésében meghatározott értékek fele. Az online ártárgyalás időtartama 5 óra, ha azonban a lezárás időpontját megelőző 5 percben érkezik érvényes ajánlat, a lezárás meghosszabbodik mindaddig, amíg el nem telik 10 perc anélkül, hogy érvényes ajánlat érkezne. Üzemzavar esetén az értékesítő elektronikus levélben értesíti a résztvevőket, és új időpontot jelöl ki az elektronikus ártárgyalásra. Az online ártárgyalást legkorábban a pályázatok értékeléséről szóló jegyzőkönyv feltöltését követő munkanapon, legkésőbb azonban a jegyzőkönyv feltöltését követő 5 munkanapon belül, 9 és 21 óra között kell megtartani.

  16. Elvesztettem a jelszavam. Mit tegyek?

    A jelszó elvesztését az ÉÉR belépési oldalán található Elfelejtett jelszó gombra való kattintással lehet jelezni. A felhasználónak meg kell adnia a felhasználói nevét képező elektronikus levelezési címet, amelyre a számítógépes rendszer elektronikus üzenetet küld. Az elektronikus üzenet tartalmazza azt az elérési útvonalat (linket), ahol a felhasználó az új jelszavát megadhatja. Az új jelszó megadását követően a korábbi jelszóval való belépés nem lehetséges.

  17. Hogyan tudom befizetni az EÉR jutalékát (1%)?

    Az Elektronikus Értékesítési Rendszerben a regisztrációs díj és a nyertes licitálót terhelő jutalék megfizetésére kizárólag bankkártya használatával van lehetőség. Az egyéb fizetési módok lehetővé tételére irányuló kéréseket a működtetőnek nem áll módjában teljesíteni. Magas összegű jutalék esetén szükséges lehet a bankkártyához tartozó napi költési limit felemelése is. A limitösszeg módosítását a számlavezető pénzintézetnél kell kezdeményezni.

  18. Hogyan tudom kifizetni a vételárat?

    A vételár megfizetésének módját, határidejét az értékesítő az értékesítési hirdetményben határozza meg. A nyertes licitálónak a vételárat az értékesítési hirdetményben foglaltak szerint kell megfizetnie. A vételár megfizetését igazoló bizonylatokat az értékesítő tölti fel az EÉR felületére.

  19. Már licitáltam, de mégsem szeretnék vásárolni. Mit tehetek?

    Az EÉR rendelet értelmében a licitáló a megtett ajánlatát nem vonhatja vissza. Az ÉRT rendelet szerint, ha a szerződés az árverés nyertesének érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, vagy az árverés nyertese a vételárat az előírt határidőben nem fizeti meg, az árverési előleget elveszíti, a felszámoló ezt az összeget az értékesítési bevétel részeként számolja el.

  20. Már benyújtottam pályázatot, de mégsem szeretnék vásárolni. Mit tehetek?

    Az EÉR rendelet értelmében a licitáló a megtett ajánlatát nem vonhatja vissza. Amennyiben a pályázó nyertes lesz, és a szerződés a nyertes pályázó érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, vagy a nyertes pályázó a vételárat az előírt határidőben nem fizeti meg, úgy az ajánlati biztosítékot elveszíti, a felszámoló ezt az összeget az értékesítési bevétel részeként számolja el.